2013.11.01. 19:40 Lázár Márta
Mi lesz az élet után?

004.jpg

Ha egy hozzánk közel álló szerettünk meghal, veszteséget élünk át. Az érzés az évek folyamán csitul, de nem szűnik meg. Az emlékezés, majd a saját létünkön való elmélkedés lehetőség a belső megbékélésre, amire mindnyájunknak szükségünk van.  

Akik már jártak "odaát", békéről, örömről, boldogságról beszélnek. Ilyen vissza jött egyéniség az egykori vállalkozó, Putnoki Tibor is, aki rendkívüli utazást tett klinikai halála alatt, orvosai csodaként tartják számon az esetét. Mit hittek a régiek, miért építkeztek évtizedeken át, készülve a halálra/halhatatlanságra? Mit hiszünk mi, az itt és most emberei? Ezeket a kérdéseket nézegetjük, a választ keresve. 

Mi lesz az élet után?

1. A kínai császár szerint

Ugyanaz vár ránk, mint amiben kollégái - pl. a fáraó és a maja király -  hisznek: a tovább-létezés. Aki a földön hatalmi megbízást kap az Égtől, rendezkedjen be a folytatásra, hiszen a lélek azon része, mely a test közelében marad, tovább élvezi a javakat. A lélek égi része pedig eredeti otthona felé száll, ahonnét örökké támogatja leszármazottait. A későbbiekben, ha szólítják és kérlelik, ellátja az utódokat iránymutató, bölcs tanácsokkal.

A földi lélek, mely a test mellett marad, kapjon tehát méltó túlvilági hajlékot a lehető legjobb helyen, ahol sem időjárás, sem pedig váratlan külső hatások nem tehetik tönkre az örökké fenn álló uralmat. (Igaz, kedves feng shui mester? Tessék kimenni a birodalomba, és megkeresni a tökéletes helyet!) Az eltemetett uralkodó pedig kapja meg a legjobb védelmet, és szolgálja őt, aki életében kedves volt számára.

Ez az elgondolás motiválta a monumentális királysírok és császári mauzóleumok építtetőit, s ezen gondolat nyomán követte az Első kínai császárt a mérhetetlen agyaghadsereg. A legnagyobb túlvilági nyugvóhelyet a néhai japán császár, Nintoku építtette. Hossza 486 m, szélessége 305, magassága 33 m. Ezt a síremléket azonban felülmúlja leleményességben a grandiózus Első kínai császár síremléke a hatalmas agyaghadsereggel, és a császár javára összegyűjtött más javakkal. Méltóságban az egyiptomi Kheopsz piramis emelkedik ki. Csodálatos mauzóleum az egykori vietnámi császáré, szépségben pedig a Taj Mahal viszi a pálmát. 

Nintoku császár síremléke

nintoku.jpg

005.jpg

Az Első kínai császár, Csin Si Huang-Ti grandiózus síremléke

az őt védő agyaghadsereggel.

qin-shi-huangdi-mauzoleum.jpg

010.jpg

014.jpg

006.jpg

006_1.jpg

Kheopsz-piramis, a fáraó örök hajléka

007.jpg

Vietnámi császárok síremléke az egykori főváros, Hue területén

hue.jpg

khai dinh in hue vietnamese.jpg

A Taj Mahal

009.jpg

2. Az ősi magyar világkép szerint

A halál a mindennapok része. Hagyományosan farsangkor tartották a lakodalmakat, s az új párnak a padlásra, Istenhez közel vetettek nászágyat, ám ezt az első ízlelést egészen húsvétig nem követhette újabb, és ez az önmegtartóztatás a jövendő életekért, a termékenységért íratott elő, egyben a halál kiengesztelése is. Sok helyen szokásban volt, hogy a gyászruhát a menyasszony jegyajándékba kapta. Aki meghalt, arról azt gondolták, hogy a Teremtő után vágyakozik, és rítusokkal minden módon segítették, hogy ősszel, a Halottak ünnepén, amikor a Tejút kis időre meghasad, az elhunyt lelkek szabadon visszatérhessenek az égi birodalomba.

010_1.jpg

3. A mai átlagember szerint

Általában az élet a minden, a halál pedig a függöny, mely mögé nem látunk. Védekezni se tudunk ellene, csupán beletörődhetünk, hogy egyszer csak elragad. A halál nem a mindennapjaink része, így nem jó szívvel gondolunk rá. A tucatnyi negatív jelző, amivel illetik, azt fejezi ki, hogy végérvényesen lezár valamit, ami jó, és aminek nincs folytatása.  

4. Neale szerint

A Beszélgetések Istennel c. könyvek szerzője egy alkalommal szóba hozza a halált. Isten, aki beszélgetőpartnere, ezt válaszolja: Ti, akik ma éltek, sok mindent nem értetek a halállal kapcsolatban. Ennek egyetlen oka, hogy nem szerettek rá gondolni. Pedig ha nem gondoltok rá, egyáltalán nem érzékelitek az életet sem. Minden pillanat és minden kölcsönhatás – amint kezdetét veszi – magában hordozza a befejezést, a véget, a halált, s egy új folyamat kezdetét is! A halál csupán egy átmeneti pillanat, a test és lélek alakváltása. Amikor már nincs haszna az adott formában létezni, a lélek formát vált, mégpedig akarattal, örömmel és önként. Ez a pillanat az, amikor a lélek visszatérhet természetes formájába, és ez hihetetlen könnyedséggel és hatalmas szabadságérzettel jár. A lélek nem boldogtalan, amíg a testben van, de ez nem zárja ki azt, hogy ugyanolyan örömét leli majd abban is, hogyha elszakad tőle. Szeresd az elmúlást, és barátkozz meg vele. Ha elutasítod a halál gondolatát, az élet gondolatát taszítod el magadtól. A halál soha nem a vég, hanem egy másik kezdet, a feltáruló ajtó, nem pedig a becsukódó kapu.

St. Andrew katedrális és temető, Skócia

st-andrews-cathedral-ruins-scotland.jpg

A világ temetkezési helyei – kivéve azokat a régiókat, ahol nem a temetés volt hagyományban (pl. ókori perzsa rítusok) – a temetést a lakott területen kívül, lehetőleg magaslaton (domboldalban, hegyoldalban), vagy magas építmény (templom, vagy torony közelében) végezték. Az égbe távozó lélek-rész a magas, ég felé mutató formák segítségével útmutatást kapott, és közelebb került az Éghez, útja zavartalan volt. Az itt maradó, földi részt pedig illik megtisztelni szép és jó dolgokkal, és azt kívánni neki, hogy fény ragyogjon rá örökké. Ez a szokás él tovább a mi modern temető-járásainkban, amikor szeretteinkre, őseinkre emlékezünk, akiknek fénye ránk is ragyog. 

A kulcsszó

Az, hogy hiszem-e: van olyan részem, ami nem véges? Ha van valami bennem halhatatlan, akkor az életem nem csupán egy szakasz, hanem egy körfolyamat része, aminek van előzménye, és folytatása. Lélek, tudat, én-mag: az összes vallás foglalkozik ezzel, mindegyik folyamatról beszél, jössz valahonnét és tartasz valamerre. A földi élet ennek fényében jó kis kaland, aminek forgatókönyvét – akár hiszed, akár nem – magad írod: gondolataiddal, érdeklődéseddel, tetteiddel és megoldásaiddal. Rajtad áll, hogyan alakul, és az is, hogy elveszíted-e valahol, vagy örömben zárod majd le, készülve egy új színpadra.

Egy kis „Pál Feri”

Gyerek misén kérdeztem, hogy vajon miért lehet becsukva a haldokló néni szeme? Válaszok: vár valamire, orvosra, családtagokra, hogy megfogják a kezét, hogy kapjon enni... S egy kislány mondta: visszagondol az életére, és olyan szép, ahogy azt nézi.

001.jpg

{Képek forrása: google.com, pinterest}

2013.11.01. 19:40

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

« Vissza a főoldalra