A divat világában viszonylag kevés tervező gondol azokra, akik elmúltak 20 évesek, vagy az átlaghoz képest nagyobb méretű ruhát hordanak. Sajnos, amikor nagyon jól jött volna (lásd előző részt), akkor Elena Mirót még nem ismertem, pedig… Pedig ha valakinek plusz kilói vannak, még inkább fontos, hogy csinosan nézzen ki. Miért? Mert ha elégedettek vagyunk a küllemünkkel, az pozitív üzenetet sugároz a szervezetünknek, és automatikusan beindulhat a fogyás.
A plusz kilóktól akkor lehet legkönnyebben megválni, ha pozitív a testképünk, a testtudatunk. Régen, amikor túlsúlyossá váltam, nagyon sokféle fogyókúrát próbáltam ki. Hasztalanul. Emlékszem, amikor eldöntöttem, hogy elég. Nincs több tortúra. Enni fogok, és csinosodom! Egyszerűen, mert Jól érzem magam a bőrömben. Szeretem ezt a valakit, aki vagyok, mert tudom, hogy „jó csaj”, és tud nagyon mutatós is lenni. Ekkor elővettem a ruhatáram, és az egészet kb. 10 db. holmira redukáltam. Kerestem pár nagyon jó zenét, rágyújtottam (akkoriban még…) majd szabni-varrni kezdtem. Tudtam, hogy milyen stílust akarok. Olyasmit, amit ma vintage-nak, illetve glamournak neveznek. Régi ruhák szétvagdosásából, és pár ajándékba kapott holmiból állt össze ez a számomra egyszerű, csodás ruhatár. Mindegyikhez megterveztem a hajviseletem is, és felírtam, mi-mivel passzol, illetve lefotóztam, hogy később csak elő kelljen kapnom, és 5 perc alatt elkészülhessek. Nagyon szeretem a szatént, a bársonyt, a finom anyagokat. Régi házinénim ajándéka, a könnyű, fekete ingblúz, édesanyám fényes kakaóbarna szoknyájával olyan gyönyörű összeállítást adott, hogy pár nap múlva a villamoson egy fiú odafurakodott hozzám, és hevesen beszélgetni kezdett velem, majd a végén kibökte: Aki ilyen pazarul néz ki, az miért jár villamossal? Nem győztem nevetni, és csodálkozni. Így kezdődött az én kilókkal barátkozó önbizalom-tréningem, ami nagyon kemény, de sikeres út volt. Mert sokszor meginogtam, és sokszor éreztem, hogy a kutyának nem kellek, senki nem vesz semmibe, a belső értékeim senkit nem érdekelnek, hiszen rezeg rajtam a háj. Nem adtam fel. Azokat a nagyon jó zenéket újra meg újra fölraktam, és kapaszkodtam csodálatos világomba, amiben jó volt lenni, amiben tudtam, hogy megélhetem a teljességet, és jó létezni, öröm az, hogy vagyok, és öröm az is, ahogyan kinézek.
3 megmentő dolgot találtam meg akkoriban:
- Sílust
- Megfelelő darabokat, amik csinosan álltak rajtam.
- Önbizalmat, a pozitív testképpel együtt.
Nagyon sokat olvastam arról, hogy miért hatástalanok a fogyókúrák, és a kutatások azt igazolták, hogy akinek pozitív a testképe, és képes kimondani, átérezni és kisugározni, hogy „Rendben vagyok! Ide nézzetek, szép, csinos és sugárzó vagyok!”, az automatikusan elkezd lefogyni. Igen. Igaz! Hónapról-hónapra olvadtak rólam a kilók, és a célom nem az volt, hogy lefogyjak, hanem, hogy elérjem azt a belső ideált, akit szeretek, aki belülről tükröt tart nekem és azt mondja, igen, ilyennek szeretlek téged.
Nyilván az étkezésemen is változtattam, de nem drasztikusan. Jól esett finomakat enni, inni, és jól esett létezni. Erről majd egy másik részben írok, miként a testalkatról, és a stílus megtalálásáról is.
Ami fontos, ha plusz kilókkal élünk
- Sose vegyünk magunkra túl feszes
- túl bő
- túl szűk
- túl merev anyagú ruhát.
- A ruha lazán kövesse testünk körvonalát, és az anyagnak legyen jó esése.
- Attól függően, hogy milyen alkatúak vagyunk, hangsúlyozzuk egy-egy testrészünket.
Elena Miro
Olasz divattervezőnő, aki pár éve tervez és mutat be nagyméretű kollekciókat, amik remekül festenek bárkin, aki átlagon felüli méreteket hord. Inspirálóak!
Képek forrása: elena miro
Ha tetszik a bejegyzés, kérlek oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. A blogot itt like-olhatod. Köszönöm szépen :)