Akkor Almitra azt mondá: Beszélj nekünk a Szeretetről.
Ő fölemelte fejét, az emberekre nézett, és csöndesség szállott
reájuk. Azután fennszóval ezeket mondotta:
Amikor a szeretet int felétek, kövessétek őt,
Jóllehet minden útja nehéz és meredek.
És mikor szárnyai átölelnek, engedjétek át néki magatokat,
Jóllehet a belsejében rejlő kardok sebet ejthetnek rajtatok.
És amikor szól hozzátok, higgyetek szavának,
Mert amiként a szeretet koronával ékesít, azonképpen fog keresztre
feszíteni is. Amiként növekedésteket segíti elő, azonképpen nyeseget
is.
Amiként felszárnyal magasságotokba, és megsimogatja leggyengébb
ágaitokat,
Azonképpen száll le gyökereitekhez is, és megrendíti őket a földhöz
való kapaszkodásban.
Mint a gabona kalászait, úgy gyűjt be benneteket magának.
Kicsépel benneteket, hogy mezítelenné váljatok.
Megrostál benneteket, hogy megszabadítson a pelyvától.
Fehérre őröl benneteket.
Megkeleszt benneteket, míg képlékennyé nem lesztek;
És azután szent tüzére vet benneteket, hogy szent kenyérré legyetek
Isten szent lakomáján.
Ezt teszi véletek a szeretet, hogy megismerjétek szívetek titkait, s
e tudás által az Élet szívének egy darabjává váljatok.
Hanem ha félelmetekben a szeretetben csak a békét és az örömöt
keresitek,
Akkor jobb, ha elföditek mezítelenségteket, és elmentek a szeretet
szérűjéről
Az évszakok nélküli világba, ahol nevethettek, de nem teljes szívből,
és sírhattok is, de minden könnyet nem sírhattok el.
A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán
önmagából.
A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható.
Mert a szeretetnek elég a szeretet.
Képek forrása: corbis, pinterest