Pál Ferit hallgattuk. Alig fértünk be a templomba, de mivel kicsi gyerek volt a karomban, szorítottak nekem egy helyet, amire még a nagylánykám is elfért. A Szt.Antal szobor a kisdeddel elismerést és ujjongást váltott ki belőlük.

Jól esett ott lenni. Ha nem találod a helyed ott, ahol vagy, meg kell keresned azt, ahol jól érzed magad. Ahol töltekezni tudsz.

Ahol a misét nemcsak ledarálja valaki és nem úgy néz rád, mint aki merő bűnös mivoltodban még merészelsz hozzá kérdést intézni, hanem valóban közvetíti az egyetemes üzenetet, miszerint

Te értékes vagy

Dolgod, feladatod van, bárhol és bárhogy is vagy

És tökéletes vagy úgy, ahogy vagy.

Soha nem vagy értéktelen, valami kompetenciád alapból van, ha sorra veszed, megtalálod, miben vagy jó. Abba kapaszkodva már eljuthatsz más partokra. Nem kell kimagasló dolgokra gondolni, a mércét te állítod föl. Egy vak bácsi például azt mondta:

- Nézd, Ferikém, örülök, hogy eljöttél látogatóba, de most már légy szíves, menjél, mert nekem van csomó dolgom.

Milyen dolga lehet az egyedül álló, nyugdíjas, 80 éves vak bácsinak?

- Ferikém, sok a nehézség a világban, hallottam a délutáni hírekben, az embereknek segítség kell, nekem pedig imádkoznom értük, úgyhogy, ha nem haragszol...

Vajon ez semmiség? Ha időt szán arra, hogy erővel és szeretettel gondol mindazokra, akik bajban vannak, és ezeknek az ismeretlen embereknek az életére oda figyel, vajon ez semmiség?

Soha nem vagy fölösleges

ha pl. nyugdíjas vagy, ha fekvő beteg, ha vak és néma, ha kicsi gyerek, vagy nagy felnőtt, dolgod van a világban, tenned kell, tedd.

Egy apáca, aki olyannyira beteg volt, annyira szenvedett, hogy „nem is mondom el nektek, mennyire, nem akarom ezt most elmondani”, kivívta többek tépelődését és tehetetlen ingerültségét, semmi se változik, hiába minden terápia, gyógyszer, meg se hal, nem is él, nővér, hát mi értelme van ennek az életnek így?!

A nővér pedig azt mondta az ápolónak:

- Hát például az, hogy te ezt most megkérdezhetted tőlem.

Igen, ennyi elég.

Tökéletes vagy. Úgy, ahogy vagy. Fogadd el magad. És jobbítsd magad, jobbíts magadon. 

Próbáld meg.

Szép dolog az apostolokra gondolni, ó, a Pál, meg ó, a Péter, ó. De Péter elárulta az Urat, Pál pedig üldözte őt és megölte felebarátait… És ők lettek a nagyok. Hogyne volna hibád, hogyne volnál olykor kétségeskedő, mit érek, mi értelme, minek.

De igen.

Van értelme. Vedd, és járj. Ha lépni tudsz, lépjél. Ha ülni, ülj le, ha szaladni, fussál, ha nevetni, nevess. Mindig van egy fokkal feljebb és elérheted. 

Tökéletes vagy, úgy, most, ahogy vagy, de van tovább, van még jobb benned, és ha ezt sikerül megmutatnod, az élet teljesebb lesz. Hidd már el. Évről-évre próbálunk valami különleges dolgot felmutatni, ha sikerül egy nyaralás, boldogan mutatjuk a képeket, nézd, itt jártam. És az, hogy téged ismerlek, nem érték? Mennyit ér ma egy ember? Ha találkozom veled, az nem érték?

Ha voltam sétálni, és láttam egy pitypangot, az nem érték? A pillanat, ahogy az utcán éreztem a csípős reggelt az arcomon, nem érték?

De igen. Igen igen igen igen igen.

Napsütést, jó hetet!

{Képek: Hundertwasser épületei, festményei}

Ha tetszett a poszt, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. Likeold a blogot itt, értesülj a friss, kreatív újdonságokról. A blogot követheted is, főoldal, jobb felső sarokban a köbvetés-re kattintva. Szép napot :)