Az utazás első élménye: a lehetőségek rejtélyes kitágulása nemcsak arra, amerre valaki utazik, hanem minden irányba. És a hirtelen sokszorosára nőtt világban különös lélekjelenlétre van szükség, hogy az ember biztonságát el ne veszítse.

Otthon a világot ismered meg, utazva önmagadat; mert otthon a súly magadra esik, az úton a világra, s mindig az marad ismeretlen, ahová nézel.

Úgy kellene utazni, ahogy a tűz terjed, a középpontból kiindulva, minden irányba, s ahogy a tűz, elemészteni azt, amin az ember átment, hogy mikor az utat befejezte, mögötte ne maradjon más, mint rom és hamu. Ehelyett az ember ég el, és a világ tovább virágzik. 

A civilizáció az, ami a természetnél erősebb. A kultiváltság nem teremt, csupán művel, mert a szellem, amelynek nevében művel, nem sajátja.

A természetet csak megfékezi, de nem emeli fel. Ahol nincs civilizáció, ott a természetet kirabolják, nem művelik. Ahol civilizáció van, ott nemesedés van, a növény – és állatfajtáktól az emberi tulajdonságokig. Ezért alkot a civilizáció nemes gyümölcsöt és virágot, veteményt, állatot, ételt, éppen úgy, mint irodalmat, morált és szokást, és életrendet, ruházatot és lakást.  A civilizált háznak minden sarka ésszerű, és az ember azt teljes egészében lakja.

Kora reggel érkeztem meg. Nem volt kedvem pihenni, átöltöztem és a kikötőben csavarogtam. Ott fedeztem fel a vendéglőt is a leanderfák alatt, a menüt elolvastam, és mondjuk mindjárt úgy, hogy megértettem. Az idény összes halai ott voltak, ez megnyugtatott. Ugyanakkor az ajtóban megjelent a vendéglős, és nagyot köszönt. Pontosan olyan hasa volt, mint amilyennek a vendéglősnek lenni kell.

Olyan országban élek, mondom, ahol nincsen tenger. Ő hirtelen elszomorodik és résztvevőn néz. Uram, hogy lehet olyan országban lakni? Csak úgy, felelem én, hogyha csak teheti, azonnal eljön. De tudja, ég azért ott is van...

(Részletek: Hamvas Béla Babérligetkönyv, és Unicornis c. műveiből. A képek: Lázár Márta, abszolút amatőr vagyok...:))