1. Kedves Mindenki :) Újak, Régiek és Mindenki, fogadjátok szeretettel ezt a csésze röpke üdvösséget. Ha valaki nem kedveli, kérhet forró csokit, teát ;) Köszönöm azoknak, akik újonnan jöttek, kívánom, érezzétek jól magatokat. Remélem, hogy amit a blogban találtok, hozzá ad a jó lelki közérzethez.

Mottó: Én választom meg, mire figyeljek. A kávé és a realitás olyan, amilyenné mi tesszük.

Magvas gondolatok,

mint alább, amikor Füles, a csacsi próbálja megmondani a 'tutit'... Malacka és a Tao igazán jó könyvből. 

- Szervusz Füles. – mondta Róbert Gida, kitárva az ajtót. – Hogy vagy?

- Havazik – mondta Füles borongósan.

- Látom.

- És a fagy is beállott.

- Igazán?

- Igen – mondta Füles. – Mindazonáltal – tette hozzá kicsit élénkebben – földrengés nem volt az utóbbi időben.

Legalábbis nem vettem észre. Nem tudok róla.

A Fülesek realisták

De a realitás olyan, amilyenné tesszük. Annál negatívabb realitást dédelget és kreál valaki, minél negatívabb ő maga. Füles csak azt látja meg, amit Ő akar… Pl. a történelemben még soha nem volt az egyénnek annyi hatalma és annyi erre alkalmas időszaka, mint most, hogy hatni tudjon a változásokra. Ezt az állítást könnyen ellenőrizhetjük, ha jól körülnézünk. De a Füles Effektus igen sok emberrel elhiteti, hogy erőtlen. És mivel elhiszik, hogy erőtlenek, hát azok is lesznek.

- Nagyon jól tudom, Róbert Gida, mire gondoltál. Erre a havazásra meg egyebekre, meg mindenféle másra. Nem 

említve a Jégkorszakot meg efféléket. Nem fontos. Csak azt akartam odavetőleg megjegyezni, hogy nincs olyan 

hőség ott a mezőn, ahol élek, hajnali három óra felé, ahogy némelyek gondolnák.

Nehézségek nélkül

olyan lenne az élet, mint a patak kövek és kanyarulatok nélkül – ami körülbelül épp olyan érdekes, mint egy autósztráda. Problémák nélkül nem lenne egyéni erőfeszítés, csoportos teljesítmény, emberi fejlődés.

De a problémák olyanok, amilyenné az ember teszi őket.

A Fülesek nem tudják túltenni magukat a problémákon. Nem, őket más fából faragták.

- Na mármost azt mondtam magamban: a többiek szomorúak lesznek, ha én így fázom. A többieknek a fejébe 

valami olyan szürke pépet fújtak bele, merő tévedésből, ők tehát nem gondolnak erre, de ha még hat hétig 

havazik így, egyik a sok közül mégiscsak azt mondja magában: „Füles vidékén nem lehet olyan nagy hőség úgy 

hajnal három óra felé.” És akkor majd szomorúak lesznek.

A Fülesek Siránkozók. Nem hisznek a pozitívumban, annál inkább a negatívumban. Mániákusan hisznek benne, meg, hogy ami Jó Dolog van az Életben, az elsétál mellettük. Ha a Világegyetemet a Füles magatartás kormányozná, már egy örökkévalósággal ezelőtt szétesett volna az egész mindenség.

A költözőmadaraktól a pörgő bolygókig az egész teremtés abban a hitben működik, hogy Ennek Így Kell Lennie.  „Ha kétkedünk a Napban s Holdban, / El is tűnnek s hűlnek holtan.” (W. Blake) Mindnyájunkban van valami, ami Boldogtalan, illetve valami, ami Boldog akar lenni. Szabadon tudunk választani :) Tudunk választani. :) 

Szöveg részben saját, részben a Benjamin Hoff: Malacka és a Tao c. könyvből. Képek: saját gyűjtés, és innét.

Ha tetszik a bejegyzés, kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. A blogot itt like-olhatod. Köszönöm szépen :)