2012.03.20. 13:50 Lázár Márta
Üveg alkímia

001_1.jpg

Az üveghez

annyi közöm van, hogy valami 'parszifalos' hatás folytán rajongok a különleges kelyhekért, illetve, hogy pár évig üvegfestéssel kerestem a kiflire valót.

Valódi üvegfestőművésznél dolgoztam, aki a teamécsesektől a kínai főnix-sárkány motívumon át a bonyolult kelta vonalképekig hihetetlen gazdagságú és mennyiségű portékával örvendeztette meg a műfaj iránt érdeklődőket. Viszont üveget, azt soha nem állítottam elő. Férfias műfaj, nem? Épp ezért lepett meg, amikor egyszer Zalából jövet 3 lány szállt föl a vonatra, akik féltőn tartották az ölükben papundekli dobozaikat. Félóra után előszedegették nagyon szép üvegműveiket, amiket az ajkai gyárban készítettek, megérintgették őket, megbeszélték, ki-hogyan érezte magát munka közben, majd visszacsomagoltak az újságpapírosokba.

Alkímia

Ahányszor az üveg előállításról hallok, vagy ilyen videót nézek, különleges érzés fog el. A szemünk előtt alakul át az anyag, és válik plasztikussá, alakot ölt, megtelik élettel. A folyamat intenzitása lenyűgöző. A felfedezés elsőbbsége évezredekre nyúlik vissza. Valamikor az egyiptomi papok az ottani alkímiai műhelyekben állítottak elő üveget, aminek összetétele megegyezik a maival. A titkokat szigorúan őrizték, hiszen sikerült tökéletes smaragd- és zafír utánzatokat készíteniük, amikből templomok és szentélyek szobrait, valamint oszlopait készítették el.

Saint-Louis kincsei

A világon sok-sok üveggyár létezik, közülük az egyik leghíresebb a lotaringiai Saint-Louis üvegműhely, és Kristálymúzeum. 1586-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal működik, s 1767-től XV. Lajos király, később Napóleon tulajdonába kerül. Ám nemcsak királyi készleteiről híres, hanem arról is, hogy itt állították elő először az európai ólomkristályt. Manapság a publikus múzeumi részen réges-régi csodákat őriznek, a műhelyekben pedig a Saint-Louis kristály titkait.

Miből lesz a kristály?

Finom, fehér homokból, amihez ólmot adagolnak. Az ólom mennyisége adja a kristály-minőséget, a fényt, csillogást, és a különleges csengést. Azt az üveget lehet kristálynak nevezni, amely minimum 24% ólmot tartalmaz. A Saint-Louis- kristályok 30%-ban tartalmaznak ólmot. Kivitelezésük, formaviláguk az évszázadok során alkalmazkodott az aktuálisan felmerülő igényekhez és a divathoz. Az alkalmi kelyhektől az asztali készleteken át a dísztárgyakig mindenfélét készítenek, a valódi kristálycsillárok és dekortárgyak – borsos áruk ellenére - ma is kelendőek. A műhely, a titokzatos alkímai hagyományok  modern leszármazottjaként szinte sohase nyílik meg az érdeklődők előtt, a múzeum viszont szabadon látogatható. A Saint-Louis kristályok ma is a legmenőbbek királyi körökben, és kelyheik ott díszelegnek a nagynevű parlamentek asztalain is. 

Üveg, zenével

Ezt a 2 perces szösszenetet, a Bocci üveglámpa-gyártótól érdemes megnézni :)

Ajánlás

Ezt a bejegyzést az Ágyasztaltv és az Apád nem volt üveges blogok szerzőjének ajánlom. 

003.jpg

A St.-Louis műhely egyik készlete

008.jpg

Ifjú kezek, értő szemek, titkok

004.jpg

Modern kollekció, modern technikával

007.jpg

És a klasszikusok

4830127680_ea8dc0f71f_z.jpg

Megfelelő?

005.jpg

Van egy hangulata...

006.jpg

Parszifal, lelkem, effélét keresel?

015.jpg

Jaaaajjjjj...

002_1.jpg

Képek: Art&Decoration

Ha tetszik a bejegyzés, és megosztod: köszönöm!  :) A blogot itt like-olhatod. 

2012.03.20. 13:50

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

« Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása