Azokért, akik elindulnak
Tibetben imazászlókat függesztenek és mantrákkal kifaragott köveket raknak egymásra a közelükben. Félik őket, és erőn felüli vállalkozásnak tartják, ha valaki felmegy rájuk. Hétköznapi ember ritkán vágyik a legmagasabb hegyek megközelítésére. Minek is, mit adhat az élmény. Évekkel ezelőtt láttam egy felvételt, melyen nagyobb csoporttól kísérve egy pap kapaszkodott egy hegyen, s miután felért, batikolt mintájú, színes ruhájában misét mondott, majd szent vízzel szórta meg azt a bizonyos erdélyi hegycsúcsot és áldást kért rá, s azokra, akik megközelítik. „Túl sok áldozatot, túl sok életet kért már ez a hegy, nem lehetett elviselni.” – mondta az egyik fiatal a kérdésre, hogy miért keresték fel Balázs atyát. Aki nem él hegyek között, s nem is járt soha a magas hegyekben, furcsállhatja, vajon miért indul el feléjük az ember. Talán a nagyság megtapasztalása, és kicsinységünk megélése miatt?
Hegyek
Látványuk fenséges régióba emel. A teremtésmítoszok szerint némelyikük a világ közepe, illetve világtengely, mely összeköti a különböző égi és földi régiókat, s fenntartja a lét folytonosságát. A legtöbb kultúra szakrális hagyományában szerepelnek, s amelyiket szentnek nevezik, ahhoz óriási tisztelettel, félelemmel és alázattal viszonyulnak az emberek.
A klasszikus feng shui
a hegyeket az erővel, hatalommal, tartással, szilárd akarattal azonosítja. Amely ország gazdag, szép hegyekkel rendelkezik, annak erős a vezetése, és jól boldogul. A yin és yang jelleg alapján egy hegy lehet jótékony formájú, termékeny, jóindulatú, és terméketlen, rideg, aszerint, hogy mennyire van tele élettel. Minél kopárabb, sivár a hegy, annál óvatosabban szabad közelíteni hozzá, mert a néphit alapján ezekben a hegyekben különös erők, „lények” gyűlnek fel, amelyeket vagy meg tud engesztelni az oda járuló, vagy nem.
Áldozat
Ha ilyen kopár, megközelíthetetlen hegyre megy valaki, a hagyományok szerint kötelező valamilyen áldozatot bemutatnia, hogy a hegyhez járuláskor nehogy az életével kelljen fizetnie. Bizonyos csúcsokat, így pl. a Kancsendzönga csúcsát a szentsége, s az őt uraló istennő tisztelete miatt tilos megérinteni, nehogy megharagítsuk őt, aki, ha dühös lesz, vihart és pusztulást bocsát alá.
Tibet egyes részein szokás a hosszas, akár több évig tartó zarándoklat, ezeket szigorúan meghatározott útvonalakon, sokszor
Kínában és szerte Európában is a legmagasabb szintű törekvők (szerzetesek, aszkéták, remeték) sok esetben a hegyekbe, megközelíthetetlen helyre húzódtak vissza, ahová a civilizáció nyomai nem érnek el, hiszen csak így tudták felébreszteni azt a belső erőt, mely hétköznapi tudatszinten nyugvó állapotban létezik bennünk. Ezt az erőt azután gyógyításra és az emberkért folytatott engesztelésre használták.
A lélek közelebb van itt az éghez
tartja a hegyekről a mondás. Ezért keresnek a világon mindenütt valamilyen magaslatot a temetkezéshez, hogy a távozó lélek útja könnyebb legyen az ég felé.
Építs magadban hegyet
mondja a jóga hagyománya - , azaz szilárdságot is kitartást. Tudj hallgatni, és légy állhatatos. Tested hegyvonulata, a hátad és gerinced maradjon ruganyos és egyenes, így gondolkodásod és jellemed is az marad.
Szent hegyek
Fuji, Japán
Kailash, Tibet
Kayenta, Arizona
Machu Picchu, Peru
Sárga hegyek, Kína
Sierra Nevada, Spanyolország