A hely, ahová ellátogatunk, Gotland, Svédország egyik nyugalmas csücske. Ami hozzá társul, az elengedés, mint lelki szükséglet. A nyugalom szigete? Igen.

Gotland

az a hely, ahol Peter Gehrke fotográfus tölti a nyarat családjával egyetemben. S hogy teljes legyen a történet, a fotókat egy másik fotográfus, Martin Löf készítette róluk. :) A nyári házat csupa lesajnálni való, bolhapiacos holmival rendezték be. A képek alapján ez egy tipikus engedd el magad hely, ahol azt lehet tenni, amit a nyár hoz magával, egyszerűen csak létezni.

Nyugalom?

A csak úgy-létezés, a nyugalom nem mindig jön magától. Aki a világ erőteljes változásait szorongva követi, ráadásul az elmúlt 20-30-akárhány év úgy szűnik meg számára, mint marokban az olvadt hógolyó, nem igazán tud örömködni. Mindaz, ami most a világban történik, egy nagyobb folyamat, egy erőteljesebb ritmus része. Legtöbbször az irány mutatás hiányzik: merre, hogyan kellene tovább képnem? Ki tanít, ki segít engem, aki már nem vagyok gyermek? Kire számíthatok? Ezek a kérdések aztán még több feszültséggel járnak. 

Engedd el

Van egy pont, ahol az önerő, az akarat, a tettvágy és elszántság már nem tud hatni. Van, amikor bármerre próbálkozol, zsákutcába jutsz. Feszülten, megfeszülve viszont nem lehet előre lépni. Amikor a hullámok átcsapnak a fejed fölött, és úgy látod, nincs tovább, nincs értelme és nincs hová lépni, éppen akkor engedd el magad. Engedd el, amit akarsz. Engedd el a múltat is. Ez  a lezárás művészete. Az Isten semmilyen szuper feng shuija nem segít azokban a helyzetekben, amikor nem zártunk le egy mozgalmas, erőteljes időszakot. Sőt, előfordul, hogy el kell siratnunk, és kicsit több időt szánnunk a lezárásra. 

Engedd el magad. A megfeszült testben nem áramlik az erő. Elaludni is csak úgy lehet, ha ellazulunk. Az elengedés-feszülés pillanatainak váltaniuk kell egymást a mindennapokban is, aztán évenként, vagy évtizedenként is. Ez a ritmus visz előre és ez hozhat eredményeket és sikert.  

A régi kínai világszemlélet fogalmazta meg azt az egyetemes, mindenhol és mindenkor érvényes törvényt, hogy ami fölemelkedik, annak alá is kell szállnia, a belégzésnek a kilégzést kell követnie, a megfeszülésnek az ellazulást, ez a yin és yang elve. Ha valami folyamatosan feszült, akkor egy idő után elpattan, eltörik, így a szükségszerű ellazulás, elengedés-felengedés kényszerűen, de úgyis létre jön. Ha tudatosan kezeljük feszült élethelyzeteinket, akkor a hátráltató helyzetekből épp, hogy erőt és előre lépést tudunk kovácsolni.

Hogyan 

Keress egy megfelelő helyet, csöndes, magányos zugot, ahol a természet közel van. Vedd sorra az elpergett éveket, írd össze, ki mindenkivel találkoztál, mi mindent tettél. Készíts egy képzeletbeli csomagot, kösd át és írd rá: elmúlt. Ez egy nagyon fájdalmas pillanat lehet, de amíg nem teszed meg akár így, akár bármilyen más formában, nehéz lesz tovább lépned. 

Az elengedés csodája abban áll, hogy pont, amikor elengeded magad és az aggodalmaid, és mindazt, amit magadénak tudsz, amit birtokoltál eddig - akár a diplomáid, akár a kompetenciád, tudásod, referenciáid, stb. - amikor feladod, hogy én itt már nem tudok mit tenni, és leállítod a gyötrelmes önvád, kérdezés (miért, miért, miért) folyamatait, akkor van esélye megjelennie az életedben annak a bizonyos formáló, átalakító új erőnek, ami elhozhatja az újra kezdés, vagy tovább lépés, újjászületés pillanatait. Ez a harmónia ereje, mert a világot a harmónia tartja össze és tartja fenn. Minden törekvés, legyen az önismereti út, vagy térrendezés, ennek a harmóniának a megidézését követi.

Mindez így eszembe jutott, amikor Peter házát, valamint az ő és felesége arcát nézegettem, szép, derűs család, egyszerű nyaraló ház, jóga és engedd el magad hely :)

{Képek forrása: Martin Löf és 79ideas}

Ha tetszik a poszt, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson. A blogot itt kedvelheted, hogy lásd az új posztokat. Szép napokat :)