Ez a cikk iránymutató arról, hogy ideális esetben mit ne vegyünk meg, és helyette mi kerüljön az ajándékkosárba.

Persze egy az egyben úgysem tudjuk mindezt tartani, de ha részben sikerül, amit a tapasztalt szakemberek ajánlanak a 0-7 éveseknek, már nyert ügye van az ajándékot kapó kisgyermeknek. Itt-ott úgyis becsúszik olyan játék is, amit nem javasolnak, de a hangsúly ebben is a mérték. 

Kisgyermekről, növényekről

"A növény először levelet hord, s egy idő után a levelet hordó száron virágok és termés lesznek. A növény rejtekén már most megvannak a csírák a virágzáshoz és terméshez. Azonban hogyan mondhatná meg bárki is, milyenek lesznek ezek, aki csak azt akarja kutatja a növényben, amit az jelenleg tár a szemei elé. Csak az képes csak rá, hogy lássa a pici, elinduló növény életben a virágot és a termést, aki a növény lényegével megismerkedett." (Rudolf Steiner)

Az előző részben arról értekeztünk, hogy a szakértők szerint milyen a jó gyermekjáték. Ezek alapján vegyük sorra mindazt, amire nyugodt szívvel igent mondhatunk. 

Könyvek

Milyen könyvet adjunk a pici gyerekeknek?

Nehéz kimondani, hogy igaziból semmilyent... Az lenne ugyanis az ideális, ha nagyon kevés könyvet kapna a gyermek, és mi magunk mesélnénk neki a nap végén az ő saját napjáról – behelyettesítve állatokkal, vagy olyan könyveket kutatnánk fel, amikben nincs, vagy kevés a kép.

Miért?

A gyermekpszichológusok szerint a kész képek kioltják a fantáziát. Sokkal inkább „fejlesztő” hatású, ha a gyerek maga rajzol valamit, és az lesz a „kép” (még akkor is, ha nem egyéb, mint szabad vonalvezetésű firka).

Viszont a képek és a vizualitás világát éljük, nem kerülhetjük el, hogy soha ne vegyünk könyvet... 

Könyv az egészen kicsiknek

1 éves kortól egyszerű leporellót, lapozgatót, amiben a valóságot utánzó képek vannak. Lehet rajzolt, festett, fotózott, sőt, elnagyolt, nem kimunkált rajz, csak karikatúra-szerű ne legyen!

Miért ne vegyünk olyant, ami a valóságtól eltérően, torzítottan mutat valamit?

Mert az nem a - gyermek számára torzítatlan - valóságot tükrözi, nem a valóság hű tükre.

A kisgyermek a saját énképét, belső világát, fogalomrendszerét éppen csak elkezdi kialakítani, és ezt a folyamatot megzavarjuk, ha torzan rajzolt képeket mutatunk neki, amilyent a valóságban sehol nem lát. A leporelló után később jöhet néhány (kevés!) könyv is, amiben nincs, vagy kevés a szöveg.

Lapozgató pl.:

0-3 éves korig

Azok a jó könyvek, amikben a mindennapi tárgyak, dolgok vannak, olyasmi, amivel a környezetében kapcsolatba kerül. Pl. fa, virág, kutya, macska, de pl. elefánt, zebra és más egzotikus állat nem, hiszen otthon, a szomszédban, vagy az utcán olyat nem-igen láthat. A képnek tehát hűnek kell lenniük a gyermek valóságához. Nem kell szöveges könyvnek lennie, elég, ha lapozgatjuk, és a képek alapján mesélünk, improvizálunk mi egy történetet.

4-5 éves korban

már jöhet olyasmi, amiben van mese, vers, illetve ami a valóság allegorikus megfogalmazása.

Mesék

Hároméveseknek: az egyszerű mesék valók, vagy azok, amelyekben ismétlődő motívum szerepel, és van egy kis humor is benne. Pl. Répamese (amikor nagyapó répát ültetett és óriásira nőtt a répa), Édes kása (Grimm), Vajaspánkó, Aranyfürtöcske, Holdmese (Grimm), Jakab és a zab stb.

Négy-ötévesek: lehet komplexebb a mese, de nincs benne még bonyolult történés, sem harc, s a főszereplő győzelméről, bátorságáról és ügyességéről szól: Három kismalac, A hét kecskegida (Grimm), A suszter manói (Grimm) stb.

Öt-hatévesek: komplexebb, összetett mesék valók, amelyekben több a részlet; vannak benne leküzdendő akadályok, de nem nehezednek nagy súllyal a lélekre, ilyen a legtöbb Grimm és magyar népmese, amikben sárkány, boszorkány, gonosz mostoha, stb. szerepelnek.

Hat-hétéveseknek: azok a mesék illenek, amikben a főhős személyes szenvedésen megy keresztül, néhány Grimm mese ide tartozik, pl. a Hamupipőke is.

Fejlesztők

Ne vegyünk fejlesztő játékokat a gyermekeknek.

Miért?

Mert kiragadják saját fejlődési ritmusából, és túl hamar viszik olyan intellektuális területekre, amikre még nem érett. 

Puzzle

7 éves kor alatt sajnos ez sem ajánlott.

Miért?

A puzzle valaminek a szétdarabolt változata. Nem úgy adja ki az egészet, mint a fa+a levelei egysége, hanem mintha a fát és leveleit összeaprítanánk darabokra. A gyermek élete 7 éves koráig arról szól, hogy egységben éli meg a világot. A "kis darabokból áll össze az egész" felfedezése, amit a puzzle is hordoz, és ez a darabokból össze álló egész élménye, megélése majd később jön, 7-8 éves korban.

Memória kártyák

Nem való 7 éves kor alatt, később is csak fokozatosan.

Miért? A memória fokozatosan alakul ki. A gyermeknél az első három évben kialakul a

• tér-memória (ez az, amikor a gyerek két hónapja nem volt a nagymamánál, de mégis pontosan tudja, hol vannak a játékok), majd 
• a ritmikus memória (verseket, mondókákat megjegyez, de nem tudja akárhonnan felidézni, folytatni)
• majd kb. a harmadik évre már összefüggő gondolatokra is emlékszik.

A gyereknek tehát nem kell a memóriáját kifejlesztenie, fejlődik az magától, azzal párhuzamosan, ahogyan ő tapasztal, érzékel. A memória csak 7 éves kor után kerül fő porondra, addig a gyerek a folyamatos jelenben él. (Pl. emiatt nem tud arról mesélni, ha direktben rákérdezünk, hogy na, mi volt ma az óvodában, ezzel is jobb megvárni, hogy ő maga kezdjen mesélni, ha akar.)

Lego helyett fa építőjáték

8-10 évesnek már lehet legot is ajándékozni, 2-7 évesnek ne.

Miért?

Még zsenge a tapasztalása a gravitációról, éppen most van túl azon, hogy elesés-fölkelés, járás… Azon, hogy ha valami leesik, elgurul, ha valami túl magas, felborul. És akkor itt a lego, ami ennek a tapasztalásnak ellentmond. Ezt még nem tudja hová tenni. Neki még azt kell tanulnia, hogy a dolgok leesnek, összedőlnek, majd újra föl lehet és kell építeni őket. Emiatt jobb a sima, egyszerű fa építőkocka. (Az építőkockával építésnek van egy akaraterőt segítő vetülete is, és 0-7 éves korig mindaz jó, ami az akaratot és türelmet edzi.)

Színezőkönyvek, színes ceruzák

0-7 éves korig ne vegyünk. Fizikailag még nem alkalmasak a kis kezek arra, hogy a ceruzát precízen megfogják. A színezős könyvek pedig előre megadott, és ráadásul torz, karikatúra-szerű mintákat tesznek a gyerek elé. Arra kényszerítik, hogy engedelmeskedjen annak, aminek még nehezen tud: maradjon a vonalon belül, ne firkáljon széles, nagy mozdulatokkal. De hiszen az agytevékenysége pont ezt a szabad, lendületes mozdulatsort diktálja! Adjunk ajándékba A/4-es papírt, és marokkrétákat (viaszkréta). amivel élvezettel fog rajzolni. Ebből is elég a 3 alapszín: piros, napsárga, kobaltkék. (Pl. itt lehet darabonként beszerezni.) 

Princess babák

Ne, ne, ne.

Miért?

Mindenféle baba-modellben a gyerek önmagát éli meg. Ezért a kis gyerekeink babái kicsi gyerek-szerűek legyenek. A princessek jó esetben is nagy lányok, de inkább nők, sőt, nőcik. A kicsi lánynak torz képet adnak arról, hogy kinek kell neki lennie. Sajnos, túl drasztikusan és túl korán vezetik egy olyan világrészbe, amiben még semmi keresnivalója.

Princess-baba helyett, ha lehet, kézzel varrat, dédelgethető babát adjunk. 

Plüssök

A cuki kis állatok és csupamosoly fantázialények édes érzelmeket csalnak elő általában – a felnőttből. Visszaviszik őt a puha és dédelgetős időkbe, így azzal a feltételezéssel, hogy ezt a gyerek imádni fogja, azonnal kap párat belőlük karácsonyra.

Ha józanul gondolkodunk, beláthatjuk, hogy ilyen a valóságban nincs.

És hogy a gyerek majd tud tapasztalatot szerezni kép alapján, vagy valóságban a teknősről, az egérről, a nyúlról, és az állatkertben a „maciról”. Ha állatfigurát adnánk, akkor legalább olyat, ami nem csupa műszőr, hanem puha pamut, vagy amit valaki megköt, horgol. Lehet falun látható igazi állat modellje: tehén, kecske, tyúk csibékkel, malac, ló, stb.

Plüss játék helyett: filc- vagy más textilből varrt állatfigurát ajándékozzunk. 

Távirányítós játékok

Összességükben passzivitásra kárhoztatják a gyereket, aki bénultan és elragadtatva csodál valamit, ami, lám-lám, többre képes, mint ő. Magától tud száguldani! Mért kéne ezzel akkor leállnia később, amikor kisfelnőttként követeli a saját autót?

Elemmel működő gyártmányok

Emlékezzünk csak vissza, milyen a jó gyerekjáték. "A jó gyermekjáték hagyja érvényesülni a gyereket. Nem a játék dominál, hanem a gyerek. Tehát nem erőteljesebb sem színe, sem működése szerint, mint ő."  

Ezek nem játékok. Gombnyomogatásra tanítják a gyereket. Téves információt közvetítenek arról, hogy a világban minden jó megtörténik egy gombnyomásra.

DVD, rajzfilmek, számítógépes játékok

Mindezek helyett a kicsiknek a mese- és versolvasás, mondókázás a megfelelő, mert ezek mozgásba lendítik a fantáziát, a gyermek képi világát, és játékosan, észrevétlenül "fejlesztenek".

A médiával lehetőleg csak 12 éves kor után kerüljön kapcsolatba a gyermek, mivel addig az életkorig

• az akaratot
• és az érzelmeket fejlesztő játékok a hasznosak. Minden, amire passzívan kell néznie, kiragadja őt a valóságból, és túlságosan ledominálja, s csak sok-sok idő múlva, és sok vesződség árán tud vissza kerülni a békés, nyugodt életritmushoz.

„A klasszikus- és a népmeséket számos szakértő az emberiség egyik első pszichoterápiás módszerének tartja. Szimbólumrendszerük révén segítik a gyereket egy-egy nehéz élethelyzet megoldásában, így később sikeresebb lehet. Erre a filmek nyilvánvalóan nem képesek, sőt, nagy mennyiségben eltompíthatják, vagy eldurvíthatják a kicsi érzelmi világát. A túlzottan harsány képek ráadásul egyre magasabbra helyezik az ingerküszöböt, így idővel a gyerek elveszítheti érzékenységét a finomabb összefüggések iránt.” (Mezei M. Katalin)

Képek forrása: KIWI Varrókör, puppenwiege-flickr, Somogyi Réka

Ha tetszett a poszt, kedveld a blogot a Facebook-on itt, Ha a 'Tetszik'-re kattintottál, kattintsd le a Tetszik gomb legördülő menüjében az Értesítéseket kérek fület, mert csak így fogod látni a friss posztokat.