2012.04.24. 10:48 Lázár Márta
Mitől hízunk meg?

012.jpg

A levegőtől. Neeem! Attól, hogy többet eszünk. De miért? Ez a hízás kulcsa. 

A hízás

Ültem a szobám közepén, kezemben egy csodás diplomával, és fogalmam se volt, hogyan kell boldognak lenni. Az évek alatt hihetetlen mennyiségű információt tanultam meg, de hogy miként lehet hosszú távon megoldani a konfliktusokat, hogyan kell stabilan megőrizni az önbizalmam, reagálni pl. az agresszióra, kifejezni, hogy mire nincs, és mire van szükségem, mit érzek és miért, egyáltalán, hogyan kell elindulni a boldogság irányában, erről halvány gőzöm se volt. Az önismereti gyakorlatok és technikák éppen ezért rendkívül érdekesek voltak, de nem védtek meg a munkámmal kapcsolatos buktatóktól. Akkoriban egy olyan művészeti vállalkozásba, kísérletbe kezdtem, mely teljesen járatlan út volt előttem, magamnak kellett kitaposnom és kialakítanom különféle vetületeit, teljesen egyedül. Óriási elvárás volt felém, hogy eredményt, sikert mutassak fel, és amikor sehogyse tudtam előbbre jutni, magamra hagytak, akikre számítottam.  

Az első plusz kilók akkor ugrottak föl, amikor a legtöbb stressz ért. Valójában én, legbelül nem változtam, csupán kialakult néhány rossz szokásom, pl. késő este édességeket, péksütiket enni, vagy egyszerre túl keveset, túl sokat, stb. A rengeteg szorongás közepette az evés egy boldogságsziget lett, ahová elmenekülhettem.

Már akkoriban is érdekes volt megfigyelnem, hogyan változik a külvilág reakciója, ha más formában jelenek meg. Pl. amikor rövidre vágattam a hajam. ÉN nem változtam, mégis, akik azelőtt 2 perc alatt mosolyogva álltak velem szóba, attól kezdve nem keresték a társaságom. Nahát, ez így működik? – nevetgéltem hitetlenül. A sok-sok stressz mellett, ami a munkámmal járt, a magánéletben se kaptam megbecsülést. Azt hittem, ha úgy szeretnének, ahogy vagyok, könnyebb lenne lefogynom. Csakhogy az emberek, és különösen a férfiak a látszat után ítélnek. Kb. 10 mp alatt dől el, szimpatikus vagy-e, vagy sem. Persze, egy telt hölgy is lehet érdekes, de ha ráadásul még csutka haja is van, nem olyan vonzó, mint amikor derekáig kígyóznak a fürtjei. Márpedig én nem akartam többé fürtöket.

Telt alakkal sokkal nehezebb kitalálni, hogyan lehetek vonzó. Igen, léteznek molett modellek, akik elképesztően csinosak, de az átlag teltkarcsú, vagy túlsúlyos hölgyekre egyáltalán nem az a jellemző, hogy mágnesként hordanák az alakjukat. Nem, a telt alak inkább elhúzódásra készteti a kívülállókat.

Mi áll a csinosság hátterében?

A mértékletességet szabályozó hormonok. Nem mindenki hízik meg, akinek új, kihívásokkal teli munkája lesz, és sokan a szülés után is csinosak maradnak. Náluk a fontossági sorrend, illetve az önértékelés nem tolódik el, s a mértékletességet szabályozó rész, a hipotalamusz békén marad és vígan küldi a Most éhes vagy, egyél (bármit, amit kívánsz) és az Állj, jóllaktál parancsokat. 

Mi áll a meghízás hátterében?

A felborult hormonok. Az ösztrogén, mely nőiességünkért is felelős, nem tud egészséges mértékben termelődni stressz hatása alatt. Felborul az egészséges Rendben vagyok, jól érzem magam, élni jó életérzés, s a megváltozott önértékelés, a 0 törődés önmagunkkal tovább befolyásolja elégtelen működését. A stressz felborítja a szervezet önfegyelmező, és étkezést is szabályozó rendszerét. Amikor stresszesek vagyunk, nem érzékeljük, hogy többet eszünk. Az étkezést irányító szervünk, a hipotalamusz egyszerűen zavarosan kezd működni sok stressz hatására. Az, ami valamikor jelezte, hogy Elég, jóllaktál, ne egyél többet, mert kipukkansz!, nem jelez. Kialakul a mókuskerék: a túlterhelt, fáradt és elkeseredett lelkület elnyomja az egészséges életérzést, megsemmisíti a pozitív énképet, s ezzel a nőiességet és a mértékletes étkezést szabályozó hormonokat is. Mert bármilyen furán hangzik, az ösztrogén, ami a nőiességért felelős, egy életérzés, ami azt mantrázza bennünk, hogy rendben vagyunk, vonzók és nőiesek vagyunk, és a megelégedés hullámaival tölt el, amikor egy kirakatban megpillantjuk magunkat.

Meghízunk, miközben elveszítjük... mit is?

1. Az önbecsülésünket

Eleve azért kezdünk hízni, mert a hangsúly önmagunkról áttevődik valami másra: a munkára, eredmény utáni hajszára, a kisbaba körüli hihetetlen teljesítményre, a háztartási gondok megoldására, a lavírozásra a különböző szerepek között, stb. A lista végén elgyötörten áll valaki, aki pityeregve esdekli az elismerést, amit nem kap meg. Hiszen csupán természetes módon teljesíti a feladatait. Egy fáradt, sosem-kipihent, túlhajszolt nő nem fogja megtalálni a visszautat önmaga megbecsüléséhez.

2. A nőiességünket

Önáltatás azt hinni, hogy mi még ugyanazok vagyunk. Persze, legbelül. De kívül nem. Ez a kegyetlen valóság, kívül mások vagyunk, a külsőnk nem hordozza azt a kedves, bújós, finom nőt, aki vagyunk.

3. A tetszeni akarást

Hiúságnak nevezik, pedig egy ősi ösztönről van szó, amit a hormonok igazgatnak. Egy nő első sorban nem másoknak akar tetszeni, hanem önmagának. Emiatt lesz frusztrált már 1 kiló fölöslegtől is, mert az saját mércéje szerint nem ő. Olyan bagatell dolognak, semmiségnek hangzik, ugye. És mégis, pár plusz kiló képes kinyiffantani egy nő lelkivilágát. Így alakul ki egy önmagát gerjesztő kör: meghízok, mert nincs magamra időm, nem becsülöm magam, mert így nézek ki, na majd ha újra jobban nézek ki, lesz önbecsülésem, de állandóan kapom a lesújtó tekinteteket, a megvetést, ettől még a maradék kis önbizalmam is elillan.

Van-e remény a fogyásra? Hogy újra csinosak lehetünk?

Van.

1. Nő vagyok = csinos vagyok

Először is, át kell rendezni az önmagunkról alkotott belső képet.

Amikor meghízunk, elveszítjük a kapcsolatot a nőiességünkkel. Ide kell vissza találnunk. Egy nő  valóban a szebbik fele az embernek, egy nőnek öröm, ha nő lehet, de a sok különböző teljesítménytúra ezt alattomosan kikezdi. Amint csökken a Rendben vagyok érzés a lelkünkben, kinyílnak a hűtőajtók.  

2. Foglalkozzunk magunkkal, pihenjünk, relaxáljunk eleget

A stressz gyógyírja a lazítás, pihenés, alvás, mértékletes mozgás a friss levegőn ÉS finom, jó ételek. A fontossági sorrendben nem szabad leghátul lennünk. Még egy pici baba mellett is juttatni kell magunknak napi 15-20 perc relaxációs időt, vagy egy fontos beosztásban is rendszeresen el kell járnunk olyan foglalkozásra, ami vissza adja női önbecsülésünket. (Ilyen pl. a hastánc.)

3. Francba a fogyókúrával

Abba kell hagyni a fogyókúrát, ami csak egy külső technika, de a fejünkben és lelkünkben nem idéz elő változást! Ennél fogva rengeteg fölösleges stresszt okoz a szervezetünknek. Amint kevesebbet kezdünk enni, a testünk pánikba esik, és takarékra kapcsol, ezért minden fogyókúra után visszajutunk a kiindulópontra.

Nyugi, és mosolyogj magadra

Persze, ha fogyni akarunk, akkor meg kell változtatni néhány rossz szokásunkat, de a kulcs nem ez, hanem, hogy mit gondolunk magunkról. E téren érdemes intenzív munkába kezdenünk: kigyűjteni magunknak azokat az emlékeket, amikor még csinosak voltunk, vissza menni az időben oda, amikor elkezdtünk hízni, elővenni olyan fotókat, amiken boldogok és kiegyensúlyozottak vagyunk, és kitűzni a célt: vissza tudok és vissza fogok találni magamhoz. Ebben megnyugodni. Szépen, erőlködés nélkül. Amikor megnyugszunk, hogy nincs vesztenivalónk, akkor sikerülni fog, elkezdünk fogyni és csinosodni.

(Előző részek itt és itt ) 

020.jpg

 Képek forrása: larisa-lovely (cipős), pinterest

Ha tetszik a bejegyzés, és megosztod: köszönöm :) Likeold a blogot, és csemegézz a fb oldalán is:)

2012.04.24. 10:48

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

« Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása