Először a képet láttam meg, és azonnal éreztem a vonzalmat. Miután elolvastam, hogy mi ez, már meglehetősen bizarrul hangzott, de ha jól bele gondolok, mért is ne? Tojásmentes verzióban nem találtam receptet, viszont rozmaringosat igen, sőt, csokisat is :)
Ülnénk ezen a padon, és hallgatnánk, és összehúznánk magunkon a kabátot, mert a szél hidegbe burkolna. Azt mondanád, milyen jó, hogy találkoztunk, már csak azért is, mert olyan kávét senki se tud, mint én. Bevallanám, hogy csak azért, mert mindig bele lopom a bourbon vaníliát. Meg egy csepp rumot. Nevetnél. Faggatnál, mint mások, akik meg merik kérdezni, mért is nem vagy te színész, ha egyszer azt végeztél, és akkor mondanám, hogy mert akkor nem tudnék a feng shuival így foglalkozni, sőt, ezt se írnám most, csak egy primadonna lennék. Príma donna :) És az kevés.
Gudrun elrúgta a 70-et, de rendületlenül rajzol, publikál. Vidám, életrevaló, életszerető teremtés, ezt tükrözik ruhái, amiket nagyi-korú hölgyek is hordhatnak.
A blablát csak azok olvassák, akik bírják a tépelődő gondolatokat.
A lakberendezős képeket nézegetve fel-feltűnik, hogy ami igazán jó (harmonikus, szép, kreatív, nyugodt, stb.), abban van valami kis csavar, amit a saját lakásunkból nem mindig tudunk kihozni. Miért? Mert azon túl, hogy mindannyian (ösztönösen) lakberendezünk – hiszen mi, nők eleve a teret rendezgető, szépítő adottsággal bírunk - hacsak nem vagyunk született lakberendezők, az alapszint után szükségünk van szakszerű támpontokra, ötletekre is. A Lakberendezés mindenkinek hónapról-hónapra tippeket ad az önálló lakberendezéshez, hogy mi magunk is kihozhassuk lakásunkból a legjobbat.
Kedves olvasónktól érkezett egy kérdés, ami a nappali-fókusz témát ihlette:
Mi legyen a nappali középpontjában? A nappaliban legyen egy/vagy több látványelem, fókuszpont. Ettől a tér életre kap, és a szoba kiteljesedik. A fókuszpontok karaktert adnak a szobának. A tárgy, ami fókuszként működik, színe, vagy mintája alapján illik a berendezéshez, egyediségével mégis kiemelkedik, és a szobát is egyedivé teszi.
Dalmáciában, ahová jó sorsunk vezérelt, minden netes próbálkozásom ezzel végződött: nem. Ültem az ottani Spar parkolójában, volt 5 percem, és próbáltam előszedni az instant posztokat, bőgött a zene, a gyermekek nyűglődtek, és már tudtam, hogy: nem. A szállásunkon is bepróbálkoztam lelkesen, végül kiírták: nem. Amikor lett netünk, a gépem túlhevült, és kérdésemre, hogy így tudok-e végre posztolni, a Férfi csöndesen mondá: inkább nem. Végre, mikor haza jöttünk, úgy örültem, aztán a nappaliban az állam leesett, mert a gép szét lett szedve, ki lett fasírozva. Átmentetted a dolgaimat? Nem. Össze fogod rakni? Most nem. Tudod, kell hozzá egy olyan… Aha, szóval nem. Hogy lehet a folytonos nemeket elviselni? Az enyhébbeket, mint, hogy nem jutsz hozzá valamihez, aztán a durvábbakat, hadd ne soroljam. Farkas Pali, a buddhista rektorunk anno azt mondta: lazíjjá. És lapozz. Valószínűleg egyéb dolgod van, éld azt. Próbáltam élni, nem siratni az örökre elutazókat, a soha többét, a múltat se, vagy, hogy mért ezt a sorsot húztam a kalapból, stb.
A "horvát tenger" nagyon szép. Olajfaligetekkel övezett, mordori kőkemény hegyekkel. A férfiaknak szemük se rebben egy dekoltázsra, de a kis gyerekeiket és asszonykáikat óvják, mintha azok félisteni lények lennének. Sikátorok, amikben 2 perec alatt eltévedsz, nők, akiket nem zavar a hasukon a háj, és olyan édesek és mosolygósak és büszkék, mi több, dölyfösek. Napfény, zöld gránátalmát, nyári mikulás. És a csodás naplementét, amikor a tenger megszelídül, és a parton: a tai chi tanáromat! És egy piros, meg egy narancsszínű, valódi, imádott Vespa! Kabócák, amiknek pont olyan a színük, mint a fa törzsének, szinte alig lehet őket észre venni, pedig irgalmatlanul zizilnek!
Közben ott az otthon, a hazánk, aminek nincs se tengere, se sikátora, se mediterrán éghajlata, nincs 5 ezer tő leánder sehol, a férfiak zöme minden dekoltázsra oda pislog, és nem kedvesek a nőkkel, a nők se a férfiakkal, de mégis, jók ők együtt, és a föld olyan termékeny, mint a legéletrevalóbb anyaméh.
Minden szép helyen próbáltam fotózni, énekeltem a pici IX. századbeli templomban, csak úgy, levendulaszálakat is láttam összefonva, és a bizonytalanságot az emberek szemében, hogy hogyan is van tovább.
Hogyan is lenne? Úgy, hogy
Képeket itt fotóztam: Split, Sukosan, Krka, Trogir, Zadar.
Kedves drága olvasók,
mostantól pár napig hol leszek, hol meg nem.
Van új poszt, meg csomó érettebb, kérlek töltekezzetek,
illetve hagyjátok a francba/ pihenni a számítógépet, meg én is hagyjam már, na.
Mindenkinek szép, energikus, vidám napokat :)
Lázár Márti
Amikor fiatal voltam, arra vágytam, hogy olyan földrészen lakjak, amit körbemos a víz. Jó ideig dédelgettem magamban, ezzel keltem és feküdtem, hogy oh, Ausztrália, vagy áh, Új-Zéland. Ujjé, Japán. Aztán be kellett látnom, hogy soha nem lesz annyi erőm, hogy meglépjem a meglépést, pusztán egy idea miatt, még pediglen, hogy: vízközeli helyen lakni szabadabb érzés, ott a jellem sokkal lazább, virgoncabb, mókázóbb, és a víz, a tenger, jaj, a tenger!
No most, ezzel maradtam, 'oszt jóvan' :)
Két tengerparti ház. Mindkettőt imádom, igen, ellaknék bennük az idők végezetéig. A modernebbre a klasszik feng shui bőszen fúj. Szép, szabályos, csodás, de tervező úr, az a tető, az miért ennyire térbe bökő?
A másikról, ami történetesen spanyolhonban van, nem is kell sokat beszélni, szerelem.
És ha már szerelem, akkor lagzi a tengerparton. Itt egy meghívó, mulassunk :)
a bánatot meg lehet szüntetni egy jó alvással, egy jó fürdéssel, és egy jó pohár borral (Aquinói Szt. Tamás)
Amikor a nap nyirkos párával indul, esőcseppek születnének/ vagy mégse, hideg van/és mégse, fúj a szél, nappal van, de inkább álmodásra hív a langy fény, menj a fürdőbe és engedj a forró vízből magadra, a szemed hunyd be, legyél itt, de hagyd vinni magad. Páráját szívd magadba. Ha forrónak találnád, válts hidegre. Dideregj. Ha van udvar, fussál egy kört, ha van sövényed, hogy eltakarjon, fuss meztelenül. Ha nincs udvarod, de van fürdőszobád, hints a fürdővízbe illóolajat, esetleg sót. A test emlékezete az ősvízig visz, ősóceán, lélekszülő.
Gudrun Sjöden otthonai színesek, mint a virágos rét. A tervezőnő azt vallja, hogy minden embernek rendszeresen ki kellene mennie falura, ahol (a kutatók szerint) összesen 6 perc alatt száll el minden stressz és nyomás az emberből. Sétálnia kellene a földúton, vagy virágot, gyümölcsöt, krumplit szednie. Mindez teljesen rendbe szedi a testet, lelket.
A természetközeliség Gudrun munkáiban is jelen van, minden darabja vidám, népi ihletésű, mégis, jól illik a modern otthonokba is.
Úgy 7 évvel ezelőtt, beszélgetés közben Ági, az ismerősünk rákérdezett:
- Kértek levendulás kekszet?
- Levendulás kekszet? Úristen! Nem tudom, nekem eddig levendulában a provence-i szappan volt a határ, megenni sose gondoltam.
- De hát nem levendulát eszel kanállal, hanem egy omlós vajas kekszet, amiben van egy kis ízesítés. Ízleni fog, szerintem. :)
Igaza volt.
Erőteljes, bevehetetlen táj, vidéki és öntudatos, illatos, dús és szikár egyszerre. Provence: szerelem. Róma hatása erősen érezhető ezen az egykori római provincián, beszédük kevert, a latin nyelvből önállóan nőtte ki magát a provanszál nyelv. Ez a vidék! Jaj! Hegyek és lankák, mezők és kőfalak, hosszúkás spaletták és levendulamezők, kézzel készült portékák, hímzések, durva és finom vászon, mediterrán és vidék együtt. Provence híres a művészeiről, akik itt éltek és alkottak. Van Gogh , ott létének két éve alatt 187 festményt készített!
Igaziból nem a híres hölgy vendégháza, de köze van hozzá. Ráadásul a tulajdonosok se tudták a titkot, amikor megvették a házat.
Történt, hogy egy házaspár, Karine és Francois megelégelték addigi életük szürkeségét, és fölkerekedve elindultak a világban, hogy olyan helyet találjanak, ami kedves a szívnek, és feltölti a napokat. Futásuk végén, mely Madame Bovaryné meneküléséhez volt hasonló, ott állt egy épület a természet zöldjében, amibe azonnal bele szerettek, és máris látták benne a jövőt: legyen belőle otthon, és vendégház. És ahogy új lakosokként, az utcán meg-megállva beszélgettek a helybéliekkel, meglepődve tudták meg, hogy a faluban nemcsak, hogy a Bovaryné-t forgatták, hanem az ő házuk valamikor éppen a híres hősnő megálmodóját látta vendégül, sőt, egy időben még élelmiszerboltként is üzemelt. Mintha alapból magában hordozná a nyílt, szívélyes, bohém vendégszeretetet.
Sokféle változata ismert, ezek a különböző régiókhoz kötődnek. Közös vonásuk a tradícióhoz való kötődés, a természet közeliség és annak átemelése a színek, formák és minták világába. A vidéki stílus a lakást a hétköznapiság, pihenés, a népes környezetben elköltött ízletes ebédek, teák és fröccsök pihentető környezetévé teszi.
A vidéki stílusok tipikus képviselője a kifinomult angol country, ami visszafogott színvilágot használ, és egyszerű, modern felhangokkal, ezért akár városi, akár falusi környezetben könnyen kialakítható.
A cobbler eredetileg egy holland sütőedény neve, amely annyira jelentős szerepet játszott a tulajdonosa életében, hogy a végrendeletében hagyta meg, hogy kinek szánja a halála után.
Hamar megvan, és különlegesen finom. A gyümölcsöktől függően frissítő, vagy kiegyensúlyozó hatású. Minden évben, nyár végén sütjük. És bár az biztos, hogy a gyümölcs magában a legfinomabb/hasznosabb, ééés cukrot a konyhámban alig használok (ezt a sütit is fehér steviával, meg kevés valódi vaníliával készítem), de mind ezek mellett, a hagyományos kínai orvoslás konyhája, aminek módszereit követem, úgy tartja, hogy a főtt-sült ételek és finomságok időnként fontosak a szervezetünknek. Igen! Süssünk cobblert, a jókedvért és azon is túl.
Amikor nincs ihletünk, mit vegyünk fel, vagy szeretnénk felfrissíteni a megjelenésünket, akkor nagyon jól jön egy ilyen összeállítás! 2 hét holmija, egy csokorban - a tűsarkú nem kötelező, az összeállítások lapos cipővel is működnek.
Okosok és bölcsek a ruhákról:
1. A ruha a mi második bőrünk. (Hundertwasser)
2. Annyira szeretem a ruhákat, hogy az már bűn. (Audrey Hepburn)
A svéd lakberendezésről biztos, hogy nem a romantika jut először eszünkbe, sokkal inkább az egyszerű, letisztult design. Mivel ebből a stílusból nagyon sokan és sokat meríthetünk (merítünk is), nézzünk egy igazán romantikus, mégis, valódi svéd összeállítást.